Minél egyenletesebb a tinta eloszlása, annál nagyobb a felületi energia.
Miért jobb a tinta, mint az ujjunk?

Miért jobb a tinta, mint az ujjunk?

Miért ragad a folyékony ragasztó vagy a ragasztószalag? Hogyan tesztelhető a tapadóerő? Minden a ujjtesztről, a tintatesztről és a felületi energiáról a ragasztásban.



Amikor kritikusan vizsgálunk egy ragasztószalagot az ujjunkkal, ha az hozzátapad az ujjunkhoz, azt gondolhatjuk, nagy a kezdeti tapadóereje. De ez nem jelenti, hogy ugyanilyen lesz a tapadóerő egy másik anyagon is. Az, hogy valami mennyire ragad, a felületi energiától függ. Mit jelent ez az ujjunk szempontjából? Olvassa el itt.

Hogyan működik a ragasztó/ragasztószalag?

Szalagos alkalmazások a gépjárműiparban
A díszléceket, profilokat, emblémákat ragasztószalagok rögzítik az autókon

Az, hogy a felületi kötésnek milyen erősnek kell lennie, az alkalmazástól függ. Ha a ragasztószalagot könnyen el akarjuk távolítani a felület károsítása nélkül, mint például a maszkolószalag esetében, a kötés nem lehet túl erős. Ha évekig kell együtt tartania a dolgokat, mint például a vállalati logót az autónkon, olyan erősnek kell lennie, hogy semmilyen körülmények között ne váljon le. A kötési tulajdonságok nagyon pontosan meg vannak határozva minden ragasztószalagnál. Ebben sok tényező játszik szerepet: A ragasztóanyag, a hordozó, és a felragasztandó súly, hogy néhányat említsünk.

A ragasztószalag kötésének ereje nagyon különböző dolgoktól függ: a tapadási feltételektől (hőmérséklet, stb.), az alkalmazástól (pl.: az alkalmazott nyomástól), a melegítési időtől, a lehúzás sebességétől – és természetesen, az összekapcsolandó felületektől. A felület polaritása és jellemzői (egyenetlen/sima) fontos szerepet játszhatnak a tapadás tulajdonságaiban.

read more

Felületi energia: Kötés feszültséggel

Víz szöveten és autófestéken: A felületi energiától függően a víz cseppeket formáz, vagy egyszerűen lefolyik.
Víz szöveten és autófestéken: A felületi energiától függően a víz cseppeket formáz, vagy egyszerűen lefolyik.

Az, hogy egy ragasztószalag jól tapad-e egy felületre, elsősorban a felületi energiától függ. Csak akkor fog ideálisan kötni, ha sok különböző tekintetben megfelelő.

Maradjunk egyelőre az autó hátuljánál. Mint minden szombaton, épp most mostuk le és viaszoltuk. Persze, elkezd esni. A vízcseppek viszont egyszerűen csak lefutnak rajta. Megtartják alakjukat, és nem oszlanak el.

Ennek az az oka, hogy a felületi energiájuk nagyobb, mint a fényezett autófestéké (egy teflonserpenyőben ugyanígy viselkednének a vízcseppek). Egy folyadék ugyanis alapvetően nem akar vegyülni. A lehető legkisebb felületet akarja megtartani. A felületi feszültsége miatt gömböket formáz.

read more
A kohéziós erők - azaz a belső vonzás - a folyadék molekulái között hozzák létre a „felületi feszültségnek” nevezett jelenséget. Például egy pohár víz felületén a vízmolekulákat nem minden oldalról vízmolekulák veszik körül. Ezért ezek a molekulák a víz, vagyis a pohár belseje felé vonzódnak, erősebben kötődnek a mellettük és alattuk lévő vízmolekulákhoz. Ez a vonzerő nagyobb, mint a fölöttük lévő levegőmolekuláké. Végül is, ez a belső erő hozza létre azt a felületet, amely elválasztja a vizet a levegőtől.
A kohéziós erők - azaz a belső vonzás - a folyadék molekulái között hozzák létre a „felületi feszültségnek” nevezett jelenséget. Például egy pohár víz felületén a vízmolekulákat nem minden oldalról vízmolekulák veszik körül. Ezért ezek a molekulák a víz, vagyis a pohár belseje felé vonzódnak, erősebben kötődnek a mellettük és alattuk lévő vízmolekulákhoz. Ez a vonzerő nagyobb, mint a fölöttük lévő levegőmolekuláké. Végül is, ez a belső erő hozza létre azt a felületet, amely elválasztja a vizet a levegőtől.

Ugyanakkor ezekre a gömbökre különféle erők hatnak. A gravitáció vonzza éppúgy, mint más felületek, pl. az autólakk. Minél nagyobb a gömböt vonzó erő, alakja annál inkább deformálódik. A gömb eloszlik a felületen, ha erős kölcsönhatásba kerül egy nagy energiájú felülettel.

Ugyanez a helyzet a ragasztószalag ragasztóanyagával és a felülettel, amelyre a szalagot ragasztani akarjuk. A felülettől (és annak egyedi felületi energiájától) függetlenül a ragasztóanyag egyik esetben jobban, máskor rosszabbul oszlik el. Erősebben ragaszt az egyik, és kevésbé erősen a másik esetben. Ezért használnak alapozót az olyan ragasztószalagoknál, amelyeknek a hordozója alacsony felületi energiájú (pl. műanyag). Az alapozó növeli a hordozó felületi energiáját, hogy a ragasztóanyag még jobban tapadjon hozzá.

Az ujjunk vagy a tinta?
Ha egy ragasztószalag azonnali tapadóerejét tesztelni akarjuk, megtehetjük azt az ujjunkkal. De az, hogy mennyire tapad a ragasztószalag az ujjunkra, semmit nem mond el arról, hogyan fog tapadni azon a felületen, ahol használni fogjuk. Az ujjunk és az adott felület felületi energiája teljesen más lehet (hacsak nem az ujjunkra akarjuk ragasztani a szalagot. Akkor elvégezhetjük a tesztet ragtapasszal is...).

read more
Tintateszt alumíniumon
Tintateszt alumíniumon

Na és miért jobb a tinta, mint az ujjunk? A válasz nagyon egyszerű: mert a tinta folyékony, és bizonyos mértékig ugyanúgy viselkedik, mint egy ragasztóanyag. Minél egyenletesebb a tinta eloszlása, annál nagyobb a felületi energia. Ez megmutatja, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a ragasztóanyagnak, hogy hozzátapadjon a felülethez. Ha többet szeretne erről megtudni, olvassa el a tintatesztről szóló cikkünket.